A leggyakoribb sündisznó álláspont: villannyal fűteni drága – nem éri meg – nem elegendő az „áramom”!

A valóság: 15-20 % megtakarítás egy hagyományos radiátoros gázfűtéssel szemben!

>Hogyan is áll ez össze, nézzünk néhány konkrétumot és lássuk a számokat:

Vegyünk egy 50m²-es 2,8m belmagasságú átlagos szigetelésű lakást a számolás egyszerűsége végett.

Akciós paneljeinket itt találja!

De nézzük ugyanezt egy 100m²-es 2,8m belmagasságú átlagos szigetelésű és megfelelő nyílászárókkal ellátott családi háznál.

A számok magukért beszélnek, egyértelműen látható, hogy a beruházás költsége számottevően kevesebb az infrafűtés esetén, de az éves üzemeltetés is 15-20 %-kal alacsonyabb egy hagyományos gázfűtésnél.

„Villannyal fűteni drága”? (idézet 1970-es évekből)

Kérje személyre szabott ajánlatát az info@goldinfra.hu e-mailen!

(röviden sorolja fel a helyiségek alapterületét, belmagasságát, szigeteltség fokát, nyílászárók minőségét)

Miként tud hatékonyan működni ez a fűtési rendszer?

Normál esetben van X m2 felületű fűtőtestünk vagy fűtött padlónk, amely folyamatosan melegíti a levegőt, keveri a port, a radiátoroknál elszínezi a falfelületet stb. Ezzel szemben a G-OLD Infrapanel nem a levegőt melegíti és használja hő közvetítőként, (ez csupán másodlagos feladata) hanem az adott helyiségben lévő élő élőszervezetet és az ott található berendezést minden tartozékával együtt melegíti fel, majd felmelegedett állapotukban ezek folyamatosan visszaadják az elnyelt hőt. Mindezt teszik az általános fűtési módoknál 2-4 °C -kal alacsonyabb hőmérsékleten, de azonos, vagy inkább magasabb, komfortosabb hőérzet mellett.

Ismételve, hogyan is történik ez? Az infrafűtés esetében, minden, ami az adott helyiségben található, kezdve a falaktól, a bútorok, a berendezési tárgyak, a padlóig egyszóval minden fűtőtestként működik! Az infrasugarak a sugárzó felületén található kerámiaszemcséknek köszönhetően (félgömb alakban) minden irányban sugározva melegítik fel a környező tárgyakat és a falakat.

A helyiség hőmérsékletéhez képest túlmelegíti azokat 1-2 fokkal, és mivel a tér mindig igyekszik kiegyenlíteni a hőmérsékletkülönbséget a levegő és a tárgyak közt, így a „holtidőben” amikor a termosztátunk kikapcsolja a paneleket (mivel elérte a beállított értéket), ezek a felületek kezdenek „fűtésbe” és visszaadják a bennük lévő csekély, de mégiscsak plusz hőt minden energiafelhasználás nélkül.

Ez a fűtési mód, mint említettük lehet önálló vagy kiegészítő fűtés is. Szabályozását tekintve lehet direkt kapcsolású, termosztáttal helyiségenként állítható, akár GSM telefonon keresztüli, vagy éppen központi WiFi vezérlésű is. A hagyományos fűtési módoknál a padlószint és a mennyezet közti hő különbség akár 8-10 °C is lehet, míg az infrapaneles fűtés esetében ez maximum 2-4 °C, és ez sok esetben a padlón mért érték javára.

Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen.

A levegő hőmérséklete mellett, a páratartalom is nagyon lényeges összetevője a minőségnek. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 százalékos az ideális.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/legzoszervi_betegseg/2811/optimalis-homerseklet-paratartalom-a-lakasban

A G-OLD Infrapanellel fűthető területek lehetőségei szinte végtelenek. Kiválthatjuk vele a régi rossz hatásfokkal működő központi fűtésrendszerünket, konvektorokat, egyedi fűtéses tömblakások, társasházak rosszul vagy gyenge hatásfokkal működő költséges fűtési módjait.  Ugyanígy tervezhetjük infrafűtéssel az újonnan épülő házakat, lakásokat, irodákat, raktárakat vagy éppen kisebb-nagyobb üzlethelyiségeinket. Gondoljunk csak egy kisboltra, körbe a falaknál mindenütt polcok és áru, a fűtés gázkonvektor vagy hősugárzó melyek alacsony hatásfokkal, de igencsak magas költségekkel működnek. Ezzel szemben az infrafűtést tehetjük a mennyezetre vagy a pult alá, mindezt töredéknyi beruházási és fűtésköltséggel!

Néhány tipp a fűtési szokásainkhoz:

A magyarországi éghajlaton átlagosan hat-hét hónapon át kell fűtenünk lakóterünket és eközben a háztartásban felhasznált energia 50-75 százalékát a lakás fűtésére fordítjuk. Jobban jártunk, mint a norvégok, de a telet szívesen elcserélnénk a portugálokkal. 

Energiafelhasználásunk takarékossága a szigetelésen, a fűtési rendszerek korszerűsítésén, a nyílászárókon - és saját magunkon múlik, vagyis azon, hogy milyenek a fűtési szokásaink. Ha pedig már mindent korszerűsítettünk és megjavítgattunk, akkor maradt a fűtési spórlásnak még egy jelentős területe: gondoljuk át fűtési szokásainkat!

• Moliere A fösvény című darabjának Harpagonja levágatta a macska farkát, mert így a szerencsétlen pára hamarabb beér a házba, és közben kevesebb meleg megy ki. E stádiumig még van pár árnyalat a Tudatos Spóroló viselkedésében. Más szavakkal: nem menjünk családunk agyára a spórolási mániánkkal.
• Ne fűtsük túl a lakást! A helyiségek nappali vagy éjszakai hőmérsékletének szabályozásával sok energiát lehet megtakarítani. A szezon elején gondoljuk át, hogy az egyes helyiségek rendeltetésszerű használata milyen hőfokot igényel. A lakás helyiségeit a tényleges használat idejére fűtsük erre a hőfokra. Ezt a célt a fűtési rendszert vezérlő helyiségenként beépített termosztátok beállításával érhetjük el. Ismert adat, hogy 1 Celsius fokkal alacsonyabb hőmérséklet 5-6 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. 
• A nappaliban 20 fok, a gyerekszobában 22 fok is lehet, a hálószobában viszont elég, ha 18 fokot tartunk. Nappal a hálószobában nemigen tartózkodunk, éjszaka pedig egészségesebb, kellemesebb az alvás, ha nincsen meleg. 
• A konyhában elegendő a 16-18 fok is. A konyhában üzemelő berendezések növelik a hőmérsékletet, a páratartalom miatt magasabbnak érezzük a helyiség hőfokát.
• A fürdőszobában 22 fok az aktív időszakokban megfelelő hőmérséklet, nap közben pedig lejjebb csavarhatjuk a fűtőtest szabályozását.
• Általános tanács, hogy előbb vegyünk fel egy pulóvert, és azután fontoljuk meg a hőfok növelését. Több fokot is spórolhatunk, ha nem pólóban vagyunk otthon. Ha a megszokott 24 fokról 20 fokra szállítjuk le a hőmérsékletet, a 4 fok csökkentéssel akár 24%-kal is csökkenhet a fogyasztásunk. Megéri átállítani szokásunkat!
• Kicsi lakásban célravezető, ha nappal nyitott belső ajtók mellett fűtünk, ezzel biztosítva a lakás átlagos hőmérsékletét. Ha az átlagosnál melegebbet akarunk egy helységben, akkor becsukjuk az ajtókat, és csak ott fűtünk. A nagyobb lakterület esetén célszerűbb a nem egybefüggő légterületeket külön fűteni és zárva tartani az ajtókat.
• Ha napközben hosszabb időre nem vagyunk otthon, célszerű 3-4 °C-kal alacsonyabbra állítani a termosztátot. 
• Általában nem érdemes nagyon szakaszossá tenni egy lakás fűtését azzal, hogy hagyjuk nagyon lehűlni, majd újra felfűtjük. A felfűtés mindig nagyobb energiafelhasználást igényel, mint a szinten tartás. Különösen akkor érdemes szinten tartani, ha a házunk szigetelése megoldott, és nem sok a hőveszteség. Ha azonban a szigetelés rossz, a nyílászárók szelelnek, lehet, hogy a szinten tartás sok energiát emészt fel, és ilyenkor a hosszabb távollétek idején nem érdemes fűteni.
• Az alacsonyabb hőmérséklet melegebbnek tűnik, ha eléggé párás a levegő. Tartsunk 40-60%-os páratartalmat a lakásban, ez ideális az egészségünk szempontjából, és a hőérzetünk miatt is szükséges. A szobanövények is párásítanak a lakásban.
• Szellőztessünk rendszeresen a fűtési szezon alatt is. Ennek legjobb módja az, ha naponta kétszer 3-5 percre szélesre tárjuk az ablakot, hogy az egész lakás levegője kicserélődjön, de a falak, tárgyak még nem hűlnek le. Ez a módszer sokkal célravezetőbb, mintha hosszú időn át résnyire nyitva tartanánk az ablakot, hiszen ekkor folyamatosan távozik a meleg. A szellőztetés alatt természetesen állítsuk le a fűtést.
• A levegő párásításával egy időben a jól szigetelt lakásokban folyamatosan figyelni kell a szellőztetésre, nehogy a páralecsapódás következtében meginduljon a penészesedés. Célszerű azonnal szellőztetni (a megismert módon az ablakokat rövid időre szélesre tárva), ha sok pára keletkezik a konyhában, a fürdőszobában vagy abban a helységben, ahol ruhákat teregettünk.
• Ha kisütött a nap, húzzuk el a függönyt. Ilyenkor lejjebb vehetjük a fűtést is a napsütötte szobákban. 
• Csukjuk be a fűtetlen vagy szigetelés nélküli helyiségek ajtaját.
• Éjszakára érdemes elhúzni a vastag függönyt és lehúzni a redőnyt, mert ezzel szigeteljük az ablakot. Ha nincsen szobanövény vagy házi kedvenc a helyiségben, akkor a nappali távollétünk idejére is megtehetjük ezt.    

Forrás: http://www.delmagyar.hu/sporolas/husz_tipp_hogyan_sporoljunk_futesi_szokasainkkal/2316284/

Ez az energiatakarékos fűtési rendszer bárhová beépíthető, független a gázpiactól!